Tóth-Pápai Mihály,
Tóth-Pápai Mihály,
orvosdoktor, ref. főiskolai tanfelügyelő és tanár, T. P. Mihály ref. lelkész fia, szül. Diósgyőrött, hol atyja ref. lelkész volt; Sárospatakon kezdte tanulmányait (1770-ben), melyeket végezvén, S.-A.-Ujhelybe ment tanítónak, innét pedig Bécsbe az orvostan hallgatására. 1791. orvosdoktori oklevelet nyert és jan. 27. Sárospatakra hivatott tanfelügyelőnek és főiskolai orvosnak 400 frt évi fizetéssel. 1796. júl. 11. a neveléstan, természetrajz és egészségtan tanításával bízatott meg. Hivataláról 1805. júl. 15. lemondott. Tagja volt a mineralogiai társulatnak. Meghalt 1831. aug. 15. Sárospatakon 79. évében.
Könyveit jegyzetekkel írta tele.
Munkái:
1. Keresztyén erkölcstudomány. Less Gottfried után ford. (Bécs), 1788.
2. A keresztségnek orvosi szemekkel való megvizsgálása. Pozsony, 1789.
3. Gyermeknevelésre vezető útmutatás. Kassa, 1797.
4. A mezei gazdaság, mellyet nagyobb részént a Pankl ur munkája szerént kiadott. U. ott, 1801.
5. Turócz vármegyében lévő Stubnyai meleg fürdő vizéről való tudósítás. Hely n., 1807. (M. Kurir 1807. II. Toldalék).
Kiss Áron, Népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 356. l.
Uj M. Athenás 453. l.
Petrik Bibliogr.
Sárospataki Lapok 1890. 10. sz.
Kazinczy Ferencz Levelezése 1890. 60., 60., 512. l.
Magyarország Vármegyéi Zemplén-megye. Bpest, év n. 266. l.
