Vajda Dániel (léczfalvi)
Vajda Dániel (léczfalvi)
ref. kollegiumi tanár, szül. 1793. júl. Marosvásárhelyen; korán árvaságra jutott; nagy nélkülözések és küzdések között tanult szülőföldén; 1814. a bécsi egyetemre ment; 1815 közepén hazajött Marosvásárhelyre, hol a báró Kemény Simon gyermekeinek lett a nevelője. 1829. ápr. 24. az erdélyi ref. főkonzisztorium a nagy-enyedi bethlen-kollegiumoz hívta meg az egyetemes és hazai történelem, a latin irodalom és aestheika rendes tanárának. De szemének gyengesége miatt már 1830. ápr. 25. le kellett mondania tanári állásáról. Azonban még ily állapotában is a kaszinó elnökségével megtisztelte Nagyenyed értelmisége. A Kemény-család 1836. febr. 19-től élte végeig 500 Rhénes-forintot és 200 véka tisztabúza nyugdíjat biztosított neki. 1846. okt. 30. a móczok elől, kik Nagyenyed feldúlása és elpusztításakor 12,000 pfrt értékű borát felprédálták és 500 kötetből álló könyvtárát és kéziratait tűzbe dobálták, Kolozsvárra menekült, mindenéből kifosztott családjával; innét 1849. Pestre s 1850. szept. leányának, Annának férjével, Mentovich Ferenczczel Nagy-Kőrösre ment családjával lakni, hol borászattal foglalkozott. 1856 őszén Nagy-Kőrösről Mentovichékkal együtt Marosvásárhelyre tért vissza, hol 1860. febr. 9. meghalt.
Czikkei a Gazdasági Lapokban (1856. Végszó a mustmérleg ügyében, 1859. A borok megtörése sat., a lapnak rendes munkatársa volt).
Munkája: Borászati közlemények a magyar pincegazdászat mezejéről. Több mint huszonöt éven át tett tapasztalatai s kísérletei után. Marosvásárhely, 1858. Kőnyom. táblával. (Ism. P. Napló 65. sz.).
Hölgyfutár 1860., 21., 23. sz.
Országos Nagy-Képes Naptár 1861. 356. l.
Szinnyei Könyvészete.
Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös, 1904. 288. l.
