Varjas Endre,
Varjas Endre,
kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, majd világi pap, szül. 1876. nov. 6. Pápán (Veszprémm.). Családi neve Wohlmuth volt. 1893. aug. 27. a piarista rendbe lépett Váczon; iskoláit Kecskeméten fejezte be; 1896–99. a kolozsvári egyetem hallgatója és volt a Kalazantinumban a hittudományokat végezte, midőn 1900. júl. 5. pappá szenteltetették. Tanított Kolozsvárt, Nagy-Károlyban. 1907-ben átlépett a Szatmár-egyházmegyébe.
A Kalazantinum cz. folyóiratot 1898. szept-től 1899. júniusig szerkesztette Kolozsvárt; ezen folyóiratban sok czikke jelent meg (1898–1902); írt még az Alkotmányba (1898. 301. sz. Mai irodalmunk); a Nagy-Károly és Vidékébe (1903. 50. sz. A biblia költészete).
Munkái:
1. A kolozsvári könnyező szűz kegyelemképének története. Kolozsvár, 1899.
2. Az ujabb katholikus vallásos lyra. U. ott, 1901. (Különny. a kolozsvári kath. főgymnasium Értesítőjéből.)
3. Uj poéták. (Black Blanka, Erdős Renée, Szabó Endre, Bárd Miklós, Gárdonyi Géza, Farkas Imre, Harsányi Kálmán, Kaffka Margit.) Nagy-Károly 1905. (Különny. a nagykárolyi kegyesrendi főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Századok 1907.
M. Könyvészet 1902.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.
