Vasady Gyula (Nagy-vasadi),
Vasady Gyula (Nagy-vasadi),
a székely nemzeti múzeum első őre, szül. 1845. Gyulafehérvárt, hol atyja orvos volt, aki 1848-ban Kolozsvárra helyeztetvén át a kórházba, még ezen évben meghalt. Az árván maradt V. kezdetben a nagyszebeni katonai intézetben tanult; de anyja nemsokára Kolozsvárt Stein János könyvkereskedésébe adta. Innét, miután anyja Finaly Henrikhez férjhez ment, Győrbe ment és ott antiquariusi üzletet nyitott. Itt szerezte régészeti ismereteit, mire nagy hajlandósága volt. Győrben nagy buzgalmat fejtett ki a tűzoltói intézmény meghonosításában. Miután üzletével nem boldogult, Bécsbe ment, hol egy banknál nyert alkalmazást. Midőn a bank megszűnt, báró Derra gyermekeit tanította a magyar nyelvre. Midőn egyik tanítványa meghalt és b. Derráék Olaszországba költöztek, Kolozsvárra tért vissza, hol a tűzoltóság meghonosítása körül buzgólkodott. Kolozsvárról a csucsai állomásra tétetett, hol mint pénztárnok működött. Itt rövid ideig hivataloskodott. 1872. Brassóba hívták meg a Spitzer és Burches intézetébe a magyar nyelv és irodalom tanítására, hol 1875-ig maradt. Ekkor mint az ifjú Cserey Ákos nevelője jött Cserey Jánosné házához Imecsfalvára, hol a Csereyné által alapított kis családi múzeumnak alapítója és rendezője lett; midőn Csereyné múzeumát a székely nemzetnek ajándékozta, az ebből alakult Székely Nemzeti Múzeum első őre lett Sepsi-Szent-Györgyön, hol 1881. jún. 6. meghalt.
Hirlapi czikkei több napilapban jelentek meg.
Werthanes Jakudzsián mechitarista pappal megírta az első magyar örmény nyelvtant.
A Tűzoltás kézikönyve cz. műve kéziratban maradt.
Arad és Vidéke 1881. 188. sz.
Századok 1881. 640. l.
Gyászjelentés és Benke István szíves közlése.
