Vidor Pál (családi nevén Bodonyi Kajtár Pál),
Vidor Pál (családi nevén Bodonyi Kajtár Pál),
színművész, a budapesti Népszínház igazgatója; szül. 1846. nov. 17. Osgyánban (Gömörm.), már 1864. vándorszínész lett. Előbb Domján színtársulatánál, majd egy évi kóborlás után Debreczenben működött. 1873. a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött és öt évi szereplése alatt teljesen kifejlődött tehetsége, a melylyel a közönséget meghódította. 1878-ban elfogadta Rákosi Jenőnek, a Népszínház első igazgatójának meghívását; Tamásit, az országos hírű népszínműénekest kellett helyettesítenie. Mint Blaháné játszótársa minden népszínműben résztvett; az operettekben is fényes sikert ért el. 1881-ben vette el feleségül Kacsó Karolát, a Népszínház művésznőjét. Porzsolt Kálmán igazgatása alatt a Népszínház főrendezője volt. 1904. márczius 15-én átvette a Népszínház igazgatását. Sokat fáradozott a Népszínház segélyegyesületének és nyugdíj-intézetének megalapítása körül. Öngyilkos lett 1906. decz. 1. Budapesten.
Czikke a M. Szellemi életben (Bpest, 1892. Egy szerződés).
Munkái.
1. A vörös sapka, népszínmű 3 felv. Bpest, év n. (Népszínház műsora 8. Először adták 1882. máj. 27.).
2. Czifra Zsuzsi lakodalma dalai. (Népszínmű 3 felv. U. ott, év n. (A népszínművet először adták 1886. márcz. 12.)
Kéziratban maradt színművei: A szárazmalom, népszínmű dalokkal, 3 felv. (Először adták 1883. ápr. 5.); Ingyenélők, népszínmű 3 felv. (Első előadása 1889. febr. 21.); A kassai diákok, operette 4 felv. Szigligeti vígjátéka után írta; zenéje Erkel Elektől. (Első előadása 1890. nov. 15.); Az apja leánya, népszínmű; Szökjünk! Énekes színmű 3 felv. (Első előadása 1892. márcz. 17. a Népszínházban, mint az előzők is u. ott.)
Figyelő XIII., XIV. 1882–1883.
Athenaeum Nagy Naptára 1886. 58. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 839. l. II. Póútlék 1904. 818. l.
B. Virágh Géza, A magyar színművészet. Bpest, 1900. 88. l.
Vasárnapi Ujság 1906. 49. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1906. decz. 30.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és gyászjelentés.
