Virozsil Tivadar,
Virozsil Tivadar,
jogi doktor, ügyvéd és jogakadémiai tanár, előbbinek fia, szül. 1838. júl. 2. Pesten. 1868. febr. 8. a pozsonyi akadémiához tanársegéddé neveztetett ki; egyszersmind az Akadémia könyvtárnoka is volt. Még ez év okt. havában kapott megbízást a beteg Bokrányi igazgató tantárgyainak helyettesítésére. 1869-től az államvizsgálati bizottsági tag minőségében is szerepelt. 1870. febr. 10. rendszeres jogakadémiai tanársegéddé lett és 1870. szept. 22. a győri akadémiához került mint rendkívüli tanár, hol később mint rendes tanár működött. A 80-as évek elején áthelyezték a pozsonyi akadémiához, hol a nemzetgazdaságtant és a pénzügyi törvényeket adta elő. 1900. nyugalomba vonult.
Felolvasást tartott a pozsonyi Toldy-körben 1884. nov. 23.: Szemelvények gróf Széchenyi István szellemi hagyatékából cz., melyet németre átdolgozva közzétett a Pressburger Zeitung 1884. decz. és 1885. jan. összesen 13 számban; szintén a Pressburger Zeitungban (1885. febr. Zur Pflege der Kunst); a Pozsonyvidéki Lapokban (1885. febr. Gróf Széchenyi István mint műbarát és műértő) sat.
Munkája: Theses ex universa jurisprudentia et scientiis politicis, quas in r. sc. universit. Pestiensi publice propugnandas suscepit. Pestini, 1860.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 182. l.
Petrik Bibliogr. és önéletrajzi adatok.
