Vitnyédy István,
Vitnyédy István,
buzgó prot. nemes, szül. 1612. decz. 20. Sárváron (Vasm.); iskoláinak végeztével egy ideig gr. Nádasdy Pál titkára volt, míg 1636. ügyvédkedni kezdett Sopronban, hol 1638. városi jegyzővé, 1646. a város követévé választatott. 1647. sopronmegyei főadószedő lett, 1655. pedig őt küldték a megye követéül az országgyűlésre. Bizalmas embere volt a költő Zrínyi Miklósnak. Részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben s a pozsonyi delegatum judicium elé idézett prot. lelkészek elleni vád alapjául két, állítólag általa írott levél szolgált. Prot. iskolákat és egyházakat bőkezűen segélyezett, így tekintélyes összeggel járult az eperjesi főiskola felépítéséhez. Alumnusai állandóan voltak külföldi egyetemeken. Meghalt 1670. febr. 13. Nezsideren. Felesége halálára (1660) a wittenbergi, egyik fia halálára (1662) a tübingiai egyetemi hallgatók írtak gyászverseket, az övére pedig egyik volt alumnusa, Dömötöri György.
Munkája: Vitnyédi István levelei 1652–1664. Adalékul a XVII. század politikai s erkölcsi történetéhez. Közli Fabó András. Pest, 1871. Két kötet. (M. Történelmi Tár XV., XVI. k. Szerző életrajzával.)
Petrik Könyvészete.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára.
Századok 1907. 289. l. (Hörk.)
