agrármozgalom, agrárszocialista mozgalom
agrármozgalom, agrárszocialista mozgalom: a szervezett → mezei munkásság politikai, társadalmi, érdekvédelmi harcainak, továbbá e tömeges megmozdulásokat vezető pártok, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek egésze, ill. összessége. Időszakonként nemcsak mezőgazdasági, hanem egyéb munkások, pl. → kubikosok is részt vettek az agrármozgalmakban, főként baloldali pártok és érdekvédelmi szervezetek keretei között. Az agrármozgalmak történelmi előzményei a kisebb birtokosokra is kiterjedő → parasztmozgalmak, de mégis a legújabb korban is összekapcsolódhatott e két tömegmozgalom (a különféle ún. kisgazdapártok, az 1940-es évek Parasztszövetségének földmunkástagozatai stb.), különösen az 1939-ben alakult Nemzeti Parasztpárt keretében. Az agrármozgalom jellegénél fogva már a századforduló évtizedeitől részét képezte a munkásmozgalomnak is, esetenként önálló → agrárpártok is alakultak; az 1905-ben alakult Földmunkások Országos Szövetsége csaknem négy évtizeden át vezette a földmunkásság, elsősorban a kubikosság érdekvédelmi harcait. E baloldali szervezkedések nyomán is a földmunkásság és a szegényparasztság elégedetlensége már viszonylag korán jutott kifejezésre viharos erejű tömegmegmozdulásokban (1891: az orosházi, békéscsabai és a battonyai tüntetések; 1894: a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János vezette tüntetés; az 1897-es → aratósztrájkok stb.), melyek egyik következménye volt a hírhedt 1898-as ún. rabszolgatörvény. A helyzet súlyosbodásával, a baloldali szervezkedésekkel párhuzamosan mind sűrűbben tört felszínre az elégedetlenség (1903: aratósztrájk; 1904: az élesdi tüntetés, a véres sortűz; 1905: dunántúli arató- és → cselédsztrájk; az 1905-ös év nagy aratósztrájkjai stb.). Az 1919-i Tanácsköztársaság megdöntése után az 1930-as válságévekig önálló agrármozgalomról alig beszélhetünk, részben az újjászervezett Kisgazdapárt, részben pedig a Szociáldemokrata Párt próbálta szervezni a mezei munkásokat. Komolyabb sikert ért el a népi írók mozgalmához szorosan kapcsolódó Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárton belül alakult Parasztszövetség mindinkább baloldali vezetés alá került földmunkás tagozata, melynek része volt az országos jellegű vésztői földmunkás-kongresszus megszervezésében is. A fokozott erőszak miatt a két háború között kevesebb és elszigeteltebb megmozdulás volt, mint korábban, főként az 1930-as válságévekben robbant ki sok helyen (Balmazújváros, Csongrád Nemeskosút, Nyírtura, Pacsa, Szentes, Zalaszentmihály stb.) az elégedetlenség. – Irod. Bodrogközi Zoltán: A magyar agrármozgalmak története (I., Bp., 1929); Simon Péter: A századforduló földmunkás és szegényparaszt mozgalmai 1891–1907 (Bp., 1953); Földmunkás- és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (szerk. Pölöskei Ferenc – Szakács Kálmán, I–II., Bp., 1962).
Katona Imre
