Cibere vajda és Konc király
Cibere vajda és Konc király: a → böjt és a → farsang jelképes párviadalát színre hozó → dramatikus játék. Az Európa-szerte elterjedt szokásra Mo.-on már a 16. sz.-ból vannak feljegyzések, e században főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Európa nagy részén ismert hit szerint Cibere vajda és Konc király → vízkeresztkor és húshagyókor harcol egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen – kezdődik a farsang –, húshagyókedden Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól. Csíkrákoson → hamvazószerdán korán reggel kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, Csere nevű dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, Mezőkövesden a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott. A Felvidéken a böjt befejezésekor ismeretes a szokás Kiszileves és Sódor viadalaként, és természetesen ekkor Sódor kerül ki a játékból győztesen. – Irod. Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).
Ujváry Zoltán
