fonott csipke, sprang technika | Magyar néprajzi lexikon

Full text search

fonott csipke, sprang technika: olyan szövetkészítő eljárás, amelyik vetülék nélkül, csupán a láncfonalak csomózás nélküli összefonásával alakít laza és rugalmas csipkét. A magyar népcsoportok között ismertek voltak ezzel a technikával készült övek, főkötők, az utóbbiak a szlavóniai magyaroknál a század elején is. Itt ezeket kereten fonták, a „főkötőfán”, amelyet függőleges szövőszékhez hasonlóan a földre állítva, lábbal leszorítva használtak. Külőnbözőképpen mintázott fehér pamut főkötőket fontak. Erdélyből és a Felföldről sötétkék és piros fonott övek maradtak fenn. Maga a technika igen régi, emlékei egyiptomi sírokból is előkerültek, több földrész különböző kultúrszintű népei ismerték. Egyes adatok szerint a 17. sz.-ban az erdélyi úriasszonyok is dolgoztak ezzel a technikával arany- és selyemszálból. – Irod. Palotay Gertrúd–Ferencz Kornélia: Magyar adatok a fonással készült főkötőkhöz (Népr. Ért., 1933); Oppenheim, K.: Die Primären Textiltechniken (Leiden, 1942).