honismereti mozgalom
honismereti mozgalom: öntevékeny társadalmi mozgalom, amelynek célja a közművelődést önismereti tevékenységgel hatékonyabbá tenni, a hazafias nevelést elmélyíteni, a különféle tudományokat elsősorban helyismereti anyag feltárásával, kutató-gyűjtő munkával segíteni. A szórványosan korábban is folytatott honismereti munkát a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet szorosan együttműködve 1960-tól karolta fel. Ezután fejlődött országossá a honismereti mozgalom. Gerincét elsősorban a helytörténeti kutatások és az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtések tették. Később bővült, differenciálódott és komplexebbé vált, helyet kapott benne a munkásmozgalmi hagyományok gyűjtése, az üzem- és termelőszövetkezeti történetírás, falukrónika-írás, a természet-, környezetvédelem stb. is. Különösen nagy lendületet kapott a mozgalom a Tanácsköztársaság 50. és a felszabadulás 25. és 30. évfordulója alkalmából, amikor sok száz helytörténeti dolgozatot készítettek munkatársai. A Hazafias Népfront 1968-ban megtartott IV. kongresszusának állásfoglalása alapján alakult meg az országos elnökség mellett a Honismereti Bizottság, mely a honismereti mozgalom elvi irányítását vállalta magára. 1970-ben a városi és falusi művelődési otthonokban, könyvtárakban és múzeumokban, társadalmi és tömegszervezetekben mintegy 1400 honismereti szakkör és klub több tízezer taggal működött. A honismereti mozgalom folyóirata a Honismeret (szerk. Halász Péter, 1974–).
Kósa László
