kolomejka, kolomyjka
kolomejka, kolomyjka: A Kárpát-ukrajnai ruszinok és az ukránok legjellemzőbb, kör- és páros táncokat magában foglaló tánckategóriája, melyhez a jellegzetes, ún. kolomejka-dallamok kapcsolódnak. Az élénk tempójú 2/4-es ütemű, többnyire két tetrapodikus sorból álló dallam. Ritmusa: 
Nevét a Kolomyja, Kolomea földrajzi névvel hozzák kapcsolatba vagy a kóló, körtánc elnevezésből származtatják. Bartók a kolomejkát a magyar → kanásztánc- és az erdélyi román ardeleana-ritmussal azonosította, és a hangszeres verbunkos zene egyik gyökerének tekintette. A Ny-európai középkori és reneszánsz tánczenében is általános ritmusfajta (vágáns ritmus) a K-európai népek régi táncainak dallamait máig átszövi. – Irod. Lud’keveč, Sz.: Halećko-ruśki narodni melódiji (Lemberg, 1906); Bartók Béla: A magyar népdal (Bp., 1924); Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje (Bp., 1934); Harasymczuk, W.: Tance huculskie (Lwów, 1939); Gumenjuk, A. I.: Narodnye horeograficsnye misztecvo ukrajni (Kijev, 1963); Kodály Zoltán: A magyar népzene (Bp., 19694).
Nevét a Kolomyja, Kolomea földrajzi névvel hozzák kapcsolatba vagy a kóló, körtánc elnevezésből származtatják. Bartók a kolomejkát a magyar → kanásztánc- és az erdélyi román ardeleana-ritmussal azonosította, és a hangszeres verbunkos zene egyik gyökerének tekintette. A Ny-európai középkori és reneszánsz tánczenében is általános ritmusfajta (vágáns ritmus) a K-európai népek régi táncainak dallamait máig átszövi. – Irod. Lud’keveč, Sz.: Halećko-ruśki narodni melódiji (Lemberg, 1906); Bartók Béla: A magyar népdal (Bp., 1924); Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje (Bp., 1934); Harasymczuk, W.: Tance huculskie (Lwów, 1939); Gumenjuk, A. I.: Narodnye horeograficsnye misztecvo ukrajni (Kijev, 1963); Kodály Zoltán: A magyar népzene (Bp., 19694).
Martin György
