libertinus <lat. liber ’szabados, szabad’>
libertinus <lat. liber ’szabados, szabad’>: megkülönböztető elnevezése azoknak a jobbágyoknak, akik földesurukhoz való viszonyukban valamilyen szabadságot, mentességet élveztek. Általában az alábbi esetekben illettek valakit libertinus elnevezéssel: 1. Legáltalánosabban a személyükben szabadokat, tehát a költözési szabadsággal rendelkező jobbágyokat, szemben a röghöz kötött jobbágyokkal (→ örökös jobbágyság, → jobbágyköltözés). – 2. Azokat, akik valamely földesúri birtok használata révén nyertek mentességet bizonyos szolgáltatások alól. A libertinusság ebben az esetben csak a birtok használati idejére szólt. – 3. Az olyan jobbágyokat, → zselléreket, akik részben vagy teljesen, ideiglenesen vagy végleg megváltották földesúri terheiket. Szabadok lettek kötelezettségeik teljesítése alól, de önmagában ez nem jelentett személyi szabadságot is. Éppen fordítva: legtöbbször már úrbéres terheik megváltása előtt libertinusok voltak. (→ még: jövevény, → kontraktualista, → taksa) – Irod. Csapody Csaba: Szabadosok 1514–1848 (Századok, 1940).
Török Katalin
