magánföldesúri telepítés
magánföldesúri telepítés: a feudalizmus földesurainak azon tevékenysége, amellyel idegen területek lakosainak saját földjükre költöztetésével igyekeztek növelni alávetettjeik és szolgáló népeik számát. Ez irányú tevékenységük eredményeként vagy régi falvaik és városaik növekedtek meg tetemesen, vagy pedig teljesen új településekkel szaporodott a magyar településhálózat. A magánföldesúri telepítés jelentősége és súlya némely korszakban megnövekedett. Így pl. a 13–14. sz.-ban nagy része volt a hegyes-erdős peremvidékek benépesítésében. Hasonló jelentőségre tett szert a török kiverése utáni évszázadban is, amikor a felszabadított és elpusztásodott területek új falvakkal való telepíttetésében volt nagy szerepe. (→ még: németjogú falu, → újratelepülés) – Irod. Eperjessy Kálmán: A magyar falu története (Bp., 1966).
Bárth János
