rabvágás
rabvágás: farsangi és lakodalmi alakoskodó (→ alakoskodás) → dramatikus játék főleg a keleti palócok körében. Húshagyókedden két férfit rabnak öltöztetnek: rossz ruhát húznak rájuk, derekukra láncot kötnek s így vezetik őket végig a falun. A falu főterén szalmára térdepeltetik, fejükre cserépfazekat húznak. Két férfi a hóhér szerepét alakítja. Kezükben egy-egy tiloló csapóját tartják. Egy ember a bíró szerepében a két „bűnös” bűncselekményeit olvassa fel: mindazokat a lopásokat, eseteket, amelyek a faluban az előző évben történtek a két rabnak tulajdonítja, s ezért halálra ítéli őket. A két hévér (hóhér) a tiloló ütőjével mint karddal, szétüti a rabok fejére helyezett cserépfazekat. Ezzel a rabokat „kivégezték”. Azok azonban „életre kelnek”, a kocsmába futnak, ahol azután a legények és házas emberek együtt mulatnak. A nógrádi palóc férfiak a lakodalom harmadik napján egy „elítéltet” választanak maguk közül. Becsavarják szalmakötéllel. Kezét, derekát kerékkötőlánccal kötik meg, fejére sisak formájú zsúpcsomót tesznek s úgy viszik a kivégzésre. Hóhér és vasvillás őr fogja közre. Kíséri a felesége, férfiak gereblyékkel, kaszákkal, favillákkal, valamint cigánybanda, leányok, legények és gyerekek. A falu központjában az elítélt fejére hamuval teli fazekat tesznek, letérdepeltetik és a hóhér lefejezi, azaz leüti a tiloló nyelével a fejéről a hamuval teli fazekat. A „halottat” saroglyára teszik, a kocsmába viszik, és halotti torát megülik. A rabvágás a → népi színjátszásnak Európában széles körben ismeretes, bírói ítélkezést utánzó hagyománykörébe tartozik. A palóc rabvágás a szlovák néphagyomány hasonló szokásaival mutat rokonságot, kapcsolatot. – Irod. Ujváry Zoltán: Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez (Ethn., 1957).
Ujváry Zoltán
