sublót- (komód-, kaszli-) terítő, sublót-takaró, kaszlikendő
sublót- (komód-, kaszli-) terítő, sublót-takaró, kaszlikendő: a → sublót letakarására szolgáló terítő. A sublót használatához kapcsolódva, a 19. sz. derekától kezdve terjedt el, s főként a tiszta szobákban (→ szobaberendezés) általánosnak mondható az alkalmazása. Szegényeknél a sublót kicsipkézett szélű fehér papír, egyébként leginkább fehér gyolcs, mely a szélén fodorral vagy gyári, ill. házilag horgolt → csipkével, esetleg körbe futó, többnyire lyukacsos fehérhímzéssel vagy színes → laposöltéssel, szabad rajzú fehér hímzéssel díszített. Kalocsa környékén szokás volt a lyukhímzés közé varrt kettős nyílásokba színes szalagot (fűző) húzni, ami a hímzett szakaszok alatt alátétül szolgált. Bp. környékén a sublótterítő szélén húzódó színes virágos hímzés közé belevarrták a háziasszony nevét és az esküvő évszámát is. Archaikusabb, intenzív szövőkultúrájú vidékeken a sublótterítő lehetett díszes csíkozású szőttes, szélén esetleg rojttal ellátva. – A sublótterítőhöz hasonló terítők néhol a → pohárszéken is használatosak voltak. (→ még: szabadrajzú fehér hímzések) – Irod. Kodolányi János: Baranyai szőttesek (Pécs, 1957); Pécsiné Ács Sarolta: Kalocsa népművészete (Kalocsa, 1970); Juhász Antal (szerk.): Tápé története és néprajza (Tápé, 1971).
K. Csilléry Klára
