szalmakarám
szalmakarám: kicsépelt szalmából L vagy U alakba rakott kazal, amelyet a → külterjes állattenyésztésnél teleltetőhelynek (→ telelő) használtak. A kazlak melletti egy-két szabadon hagyott oldalt trágyából és szalmából rakott kerítéssel (→ garád) zárták el. Formája és használata hasonló a → karáméhoz. Különbség csak két vonatkozásban van: a szalma a telelő szarvasmarháknak, juhoknak és lovaknak takarmányul és → alomul is szolgál, ill. a kazlak alján kikaparó állatok felett tető is alakul. Ekkor, alakját és funkcióját tekintve az → akolhoz hasonló. A szalmakarám csupán a nagyarányú gabonatermesztéssel és a külterjes állattartással foglalkozó sík területeken ismert. – Irod. Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén (Déri Múz. Évk.-ve, 1937); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1970).
Szabadfalvi József
