táj: földrajza, növényzete, története stb. alapján egységes vagy összefüggő terület. A táji keretek és adottságok erős integráló hatással lehetnek az ott élő népesség kultúrájára (→táji csoport). – A magyar népi tájszemlélettől idegen a földrajztudományra jellemző mesterkélt, geográfiai-geológiai látásmód. Nagytáji viszonylatban igen korán – legkésőbb a 14. sz.-ban – kialakult a központi tájszemlélet, amely a feudalizmus kori igazgatási centrumoktól (Székesfehérvár, Esztergom. Buda) tájékozódott a déli országrész, az →Alföld, az északi →Felföld, valamint az erdőntúli →Erdély irányába. Két-háromszáz év múlva a képzeletbeli tájékozódási pont Pest mellé tevődött át, így alakult ki a →Dunántúl és a →Tiszántúl fogalma. A központi szemlélet a nagytájakon belül már ritkán érvényesült. A viszonyítás közeli folyókhoz, hegyekhez, városokhoz, történeti, közigazgatási egységekhez igazodott. Az eltérő területű kistájak még – ha esetenként részben fedik is egymást – egyenértékűek. A gyakori -hát, -köz, -mente, -völgye, -melléke, -alja, -környék, a ritkább -táj, -föld, -vidék tájnévképző köznevek egymáshoz viszonyítva mellérendeltek, egyaránt „vidék” jelentésűek. Ugyanilyen értékűek a képző nélküli tájnevek is. A tájak határa igen sokszor elmosódó. – A népi tájszemlélet – a földrajztudománnyal ellentétben – nem törekszik minden kis darab földnek nevet adni, sőt gyakran nagyobb területeket sem nevez meg. – 1. Földrajzi tulajdonságra utaló tájnevek, amelyekben kifejeződik a) a domborzat: →Göcsej, →Hegyhát; b) a vízrajz: →Nyírség, →Hanság; c) a növénytakaró: →Mezőföld, →Bükkalja, →Erdővidék; d) a talajfajta vagy ásványi kincs: →Homokság, →Sóvidék. – 2. Földrajzi viszonylatra utaló tájnevek, amelyekben kifejeződik a) a magasság vagy mélység: →Kemeneshát, →Mátraalja; b) térbeli viszony: →Hegyentúl, Erdély; c) folyómenti vagy -közi fekvés: →Taktaköz, →Nyárád mente, →Érmellék. – 3. Népekre etnikai-néprajzi csoportokra utaló tájnevek: →Székelyföld, →Vendvidék, →Nagykunság. – 4. Vallásra utaló tájnév: →Szentföld. – 5. Közigazgatási egységekből alakult tájnevek: a) megyenévből: Szabolcs, →Bihar; b) széknévből: →Háromszék, →Aranyosszék; c) egyéb egykori jogi különállásra utaló nevek: →Őrség, →Királyföld→Báródság, →Hetés. – 6. Ismeretlen eredetű tájnevek: →Barcaság, →Harangod. – Igen gazdag és differenciált a dűlőnevekben jelentkező részletes térszínforma elnevezés is. – Irod.Viski Károly: Etnikai csoportok, vidékek (Bp., 1938); Kádár László: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei (Bp., 1941); Árvay József: A térszíni formák nevei Kalotaszegen (Kolozsvár, 1943).
Kósa László
Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Vyhledávejte v největším digitálním archivu novin ve východní Evropě, který obsahuje časopisy, vědecké časopisy, týdeníky a deníky.