valláscsúfoló
valláscsúfoló: a → csúfolók egyik csoportja, amelyben a más hiten levők vallásának gyakorlását, szokásait, tételeit figurázza ki a közösség, gúnyos, kíméletlen, sokszor bántó éllel, bár mindig a humorra törekedve. Általában a kisebbségben levő felekezettel ironizálnak. A → mesterségcsúfolóhoz, → nemzetiségcsúfolóhoz hasonlóan megjelenhet rövid, anekdotikus szerkezetű prózában, dalban; szólásként, találós kérdésként vagy jelzőként. Tartalmában e csoporthoz kapcsolódnak a kántor-, papcsúfolók, amelyben a hivatásukkal összeegyeztethetetlen viselkedésű egyházi személyeket gúnyolják ki. Irodalomban és népköltészetben, versben és prózában egyaránt gyakori téma (ld. Janus Pannonius: Pál pápáról, 1465; Apáti Ferenc Cantilenája, 1520). Ismert papcsúfolók pl.: „Járjad pap uram a táncot | majd egy falka ludat adok...”, „A szajányi hírös barát | Nem tudja az úrangyalát...” Előadási alkalmai a vidám, társas összejövetelek. Ismert és elterjedt az egész magyar nyelvterületen. – Irod. A magyarság néprajza (III., Bp., 1941–43); Katona Imre–Ortutay Gyula: Magyar népdalok (I–III., Bp. 1970).
Küllős Imola–Szemerkényi Ágnes
