vámfalui kerámia
vámfalui kerámia: Vámfalu (v. Szatmár m.) a felső-tiszai stíluscsoport egyik központja volt. Nagy mennyiségben készített edényeiből szinte csak → tányér maradt ránk. Fazekasai elsősorban a gör. kat. lakosság igényeit elégítették ki. A tányérok alapszíne mindig fehér. A díszítmény színe zöld, melyet sötétbarna kontúr vesz körül. A díszítmény motívumai erősen stilizált növényi és geometrikus elemekből állanak. Ritkábbak az állat- és emberalakos díszítmények. Két kompozíciós rendszer szerint díszítettek a tányérok: 1. az átlósan négy részre osztott felületen helyezik el a díszítmény elemeit, 2. a díszítmény szimmetrikus elrendezése a domináló. A vámfalui kerámia a 16. sz.-i magyar ólommázas kerámia hagyományait őrizte meg. A díszítés eszköze az → íróka. – Irod. Bănăţeanu, T.: Ceramica populară din Ţara Oaşului (Bucureşti, 1958); Soproni Olivér: Bizánci hatások a felső-tiszai kerámiában (Népr. Ért., 1959); Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1961); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968).
Vámfalui kerámia
1. Korsók írókás díszítéssel (Vámfalu v. Szatmár m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
2. Tányér, karcolt és írókázott díszítéssel (Vámfalu v. Szatmár m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
3. Tányér írókás díszítéssel (Vámfalu v. Szatmár m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
4. Tányér írókás díszítéssel (Vámfalu v. Szatmár m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
5. Tányér írókázott és karcolt díszítéssel (Vámfalu v. Szatmár m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
István Erzsébet
