Csehszlovákia
Csehszlovákia <Csehszlovák Köztársaság, českošlovenská Republika>: az Osztrák-Magyar Monarchia utódállama 1918.nov.14-től Csehország, Morvaország, az osztrák Szilézia Ny-i felén, a m. →Felvidék ÉNy-i és ÉK-i területén. No. területéből Hultschin (Hlučin) vidékét kapta meg. Területe 140446 km2 14726158 fővel. A népesség 43,2%-a cseh, 23,4%-a n., 22,3%-a szl., 5,6%-a m., 3,5%-a ruszin, 2%-a egyéb etnikumhoz tartozott. Elnöke megalakulásától Thomas Garrigue Masaryk, 1935.dec. 18-tól Edvard →Beneš, 1938.okt.5-től Emil →Hácha. Az elnököt 7 évre választják, személyi felelőssége nincs, a hds. főpk-a. Tv.hozó testülete a nemzetgyűlés, amelynek két háza van: a 150 tagú szenátus, és a 300 tagú képviselőház. A →müncheni egyezmény értelmében 1938.nov. 20-án a Szudétavidéket (29110 km2 3400000 fővel) No-hoz csatolják. A Felvidék magyarlakta D-i sávja az →első bécsi döntés értelmében (11927 km2, 1058000 fő) visszakerül Mo-hoz 1939.márc.15-én Cseh és Morvaországot (48959 km2, 6800000 fő) No-hoz csatolják, létrejön a →Cseh-Morva Protektorátus. Így az önálló ~ megszűnik. Pozsonyban kikiáltják az önálló →Szlovákiát 38116 km2-en 2691000 fővel. Mo. 1939.márc.15-19. között végrehajtja →Kárpátalja visszacsatolását, elfoglalja Csehszlovák Ruthénföldet és az Ung folyó völgyétől Ny-ra kiegészíti →Kárpátalját, ez 12061 km2-t és 670000 főt jelent. ⬩ SJ, 157.
