Hírszerzés
Hírszerzés (magyar): 1. titkos adatok, információk gyűjtésére, feldolgozására és különleges feladatok elvégzésére irányuló titkosszolgálati tev-ek gyűjtőneve. Főbb szakterületei a kat., a pol., a gazd. és a →technikai hírszerzés. Szervezetrendszerének egészét ált. →hírszerző szolgálatoknak nevezik; 2. a ~-t végző szervezet köznyelvi elnevezése. – A II.vh. alatt a m. kat. ~-t kezdetben a HVK főnöke és a hm. közvetlen alárendeltségébe tartozó VKF 2. kémelhárító o. hírszerző alo., hivatalos nevén központi offenzív alosztály, korabeli szakzsargonban „koffa” irányította. A →nyilas hatalomátvétel után ennek irányítását a Nemzetvezető Munkatörzse mellett létesített Nemzetbiztonsági Iroda vette át. →Magyarország német megszállásáig a ~ bizonyos kérdéseibe a HVK hdm. csoportfőnökének is beleszólása volt. Az alo. csoportokra és alcsoportokra tagozódott. A nyilvántartó csoport („nyíl”) arcvonalak szerint az információ gyűjtésével és feldolgozásával, az attasécsoport a Mo-on akkreditált kat. attasék ügyeivel, az „X” alcsoport a titkosított idegen rádióadások megfejtésével foglalkozott. – A „koffa” alá tartoztak a külképviseleti fedéssel működő rezidentúrák, korabeli elnevezéssel az expozitúrák, a hdt.pság-ok, a →Vámőrség és a →Folyamőrség 2.o-ainak hírszerző alo-ai. A bécsi WEX-et (korabeli megnevezéssel wieni expozitúra) a „koffa” közvetlenül irányította. Az információgyűjtés fő irányai között szerepelt a sz., a ro., a cseh és a ju. arcvonal. A n. megszálláskor, ill. a nyilas hatalomátvételkor több külföldi expozitúra megtagadta a központ részére végzett munkát. – A külpol. információkat külföldön főként a külképviseletek gyűjtötték. A ~i szempontból fontosakat a KÜM pol.o. „res. pol.” (reservált politikai, ma „szigorúan titkos”) jelzéssel közvetlenül a „koffá”-nak továbbította. Hasonlóan jártak el a hazai pol. nyomozó szervek és a minisztériumokban létesített detektívcsoportok is. A „koffa” széles társ. kapcsolatkörrel is rendelkezett. ⬩ OS, 447.
