Kisegyházak
Kisegyházak Magyarországon a II. világháború idején: közjogi állásukat tekintve el nem ismert vagy tűrt felekezetek, másként szabadegyházak, hagyományosan szekták. A „kisegyház” megnevezés nem feltétlen nagyságrend, inkább megkülönböztetés a bevett történelmi keresztény egyházaktól. A ~ közül a baptista az elismert kategóriába tartozik. – A szekták elleni fellépésben az állam és a történelmi egyházak együttműködtek. 1939.dec.2-án →Keresztes-Fischer Ferenc bm. az 1939:II.tc-re (→honvédelmi törvény) hivatkozva 363.500/1939.sz. rendeletével a baptista és a methodista egyház kivételével vmennyi el nem ismert felekezet működését betiltotta a „honvédelem érdekeinek” veszélyeztetése miatt. Ezek: nazarénusok, adventisták (később Bibliakövetők), pünkösdisták, Keresztyén Testvérgyülekezet, Ókatolikus Egyház, Jehova tanúi, Üdvhadsereg stb. Közülük csak a jehovisták tagadnak meg kimondottan mindenfajta fe.fogást, a nazarénusok az eskütételt és fe. emberi élet kioltására való használatát. A ~ közül többet külön is feloszlattak. 1942.okt-ben a jehovistákat összegyűjtötték, 1200-at internáltak. Nazarénusokat, jehovistákat és más „szektásokat” munkaszolgálatra köteleztek. A →Magyarország német megszállása alatt elhurcolt jehovistákat a →koncentrációs táborokban lila háromszöggel különböztették meg. – A ~ összefogásának kezdeteként 1936-ban alakult meg a Magyar Evangéliumi Szövetség, amelyből 1944 őszén létrejött az illegális Szabadegyházak Szövetsége. Élén Kiss Ferenc, a Keresztyén Testvérgyülekezet vezetője állt. 1945.márc-ban léptek Kiáltványukkal legálisan a nyilvánosság elé. ⬩ GJ, 602.
