Magyar-szlovák kapcsolatok
Magyar-szlovák kapcsolatok (1939-1944): a Magyar Királyság és →Szlovákia viszonyrendszere a II.vh. alatt. A ~-at meghatározta, hogy Szl. nem ismerte el az →első bécsi döntést, s külpol-jában a m. revízió revíziójára törekedett. Ezzel szemben a m. vezetés nem mondott le a történelmi Magyarország határainak helyreállításáról, így arról sem, hogy távlatilag a →Felvidék egészét visszacsatolja, de legalább lényeges határkiigazításokat érjen el Szl. rovására. Ez a szembenállás vezetett (többek között) az 1939.márc-i →szlovák-magyar összecsapások kirobbanásához. A fe. konfliktus erőteljes n. fellépésre ért véget, s ugyancsak n. nyomásra kötött Mo. és Szl. márc.31-én határszerződést. – Súlyosan terhelte a ~-at a Szl-i m., ill. a Mo-i szl. nemzetiséggel szemben „kölcsönösségi alapon” folytatott diszkriminatív pol. (iskolák bezárása, nyelvhasználat korlátozása, sajtótermékek és egyesületek betiltása, sőt internálás). – Szl. bekapcsolódott a →német-lengyel háborúba, s 1939.szept.11-én kérte, hogy csapatszállításaihoz használhassa a kassai vasútvonalat. A kérést a m. korm. elutasította. Jellemzője volt a ~-nak, hogy mindkét állam igyekezett „érdemeket szerezni” Berlinben a másik rovására. Ez a törekvés tetten érhető a →Háromhatalmi Egyezményhez történő csatlakozásban, s a →Szovjetunió elleni támadásba való bekapcsolódásban. – A II.vh. után nem nyert jelentőséget, hogy a →szlovák nemzeti felkelésben igen sok m. etnikumú személy harcolt. ⬩ SP, 758.
