Magyarország határai
Magyarország határai (1945-1947): a m. állam területének elválasztása a szomszédos államoktól a →visszacsatolásokkal nyert területek elvesztésétől az 1947. évi párizsi →békeszerződés életbe lépéséig. Az 1944.okt.11-i és 1945. jan.20-i →magyar fegyverszüneti egyezmények értelmében a m. állam visszavonta a közig-t az 1937.dec.31-én érvényes, a trianoni békében meghatározott határok mögé. Az →Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945.febr.26-án hatályon kívül helyezte a visszacsatolásokat. Cs. 1945.jún. 29-én lemondott →Kárpátaljáról a Szu. javára. Így alakult ki 135,1 km hosszúságban a m-sz. határ ÉK-en. Cs. az ún. pozsonyi hídfő biztosítására megkapta Dunacsúny, Oroszvár és Horvátjárfalu községeket és kataszteri határukat, így a m-csszl. határszakasz 687,5 km lett. D-en a helyreállított m-ju. határ 610,1 km lett, 20 km-rel rövidebb, mint 1920-ban, a ju-ro. határkiigazítás nyomán. Ugyanezért a ro. határszakasz 450 km-re növekedett. A m-osztrák határszakasz 25 km-rel, 350 km-re rövidült a Cs-nak átadott 3 község miatt. A m. korm. tárgyalásai kb. 4000 km2 terület visszanyerésére Ro-tól, ill. a Pozsonytól D-re fekvő 3 község megtartására eredménytelenek maradtak. ⬩ SJ, 769.
