Bogács
Bogács, magyar falu, Borsod vgyében, Miskolcztól 2 2/16, Egertől 12/16, u. p. Kövesdtől 11/16 állomásra, egy szép völgyben, melly a helységről bogácsi völgynek neveztetik. Határának kiterjedése becsü szerint 6087 hold, ebből beltelek 126, szántóföld 2599, rét 698, szőlő 349, erdő 1790, legelő 525 hold. Urbériség összesen 2402, majorsági 895 hold, ide értve a Pazsag nevű majorsági földeket is. Az erdő a földesuraság sajátja; a legelő közösen használtatik; a szőlők kilenczed dézsma alatt vannak. – A föld mindennemű gabona termesztésre alkalmas. A lakosok úgy a ló-, mint szarvasmarha-tenyésztéssel dicséretesen foglalkoznak. Népesség 1200 lélekre megy. E közt 1192 r. kath. 3 ref. 5 zsidó, mindnyájan magyarok. – Van a helységben 103 telkesgazda, 74 zsellér, 39 lakó. A r. kath. egyház már 1332-ben fennállott, anyakönyvei 1724-ben kezdődnek, régi ószerű temploma Sz. Márton püspök tiszteletére szenteltetett. Épületei közt emlitendő még a pap-, s jóizléssel épült tisztilak. A Hor és Szoros patakok a helység közepén egyesülvén, egy két kerekű malmot hajtanak. – A Hor vizéről mondják, hogy ollykor 4–5 évig is csak szivárog; ha pedig vize egyszer megjön, 4–5 évig folyvást bő vizet szolgáltat a malomra. Van a határ felső részin mintegy 4 négyszögölre terjedő feneketlen ingovány is. Birtokosa az egész helységnek: az egri főkáptalan.
