Bonyhád
Bonyhád, német-magyar m. v. Tolna vgyében, egy kies, hosszan elnyuló völgy oldalán, 1566 kath., 1482 ágostai, 262 ref., 1563 zsidó lak., kath. és ágostai paroch. szentegyházakkal, és egy nagy synagógával. A házak száma, mellyek csaknem mind cseréppel fedettek, 490-re megyen. – Négyszegü piaczát jeles épületek és boltok ékesitik. Van itt kath. kórház, gyógyszertár, vendégfogadó, több vizimalom. – Agyagos közép termékenységü határa nem nagy, s nagy részt az uraság majorság – földjei foglalják el, hanem a lakosok földjei a szerdahelyi pusztán osztattak ki, és 104 jobbágytelket tesznek. Szőlőhegye roppant, de nagyon közönséges bort terem. A dohánytermesztés nagy divatjában van, ugy hogy az évenkénti termés 3500 mázsára becsültetik. Négy országos vásáron kivül 2 népes hetivásárt (kedden és pénteken) is tart. Lakosai a törökök kiüzetése után magyarok, még pedig reformatusok valának, de 1727 körül nemesek szállinkozván ide, rövid idő alatt annyira kiszoritották, hogy már ma nehány eredeti magyar református háznál nincs több. – Ellenben nemesek után zsidók itt legszámosabbak, és különös községet képeznek saját biróval és esküdtekkel. Földesura hajdan a Bosnyák majd a Jurasin család volt, most pedig felét a Perczel, felét a Kliegl nemzetség birja.
Közel Bonyhádhoz láthatni egy góth izlésre épült szentegyház maradványait, mellyről a közvélemény azt tartja, hogy ez a cisterciták Czikádornak neveztetett apátsága volt. A kolostornak márma csak talpkövei látszanak, de a szentegyház hátulsó része, és a sanctuarium meglehetős épségben állnak fen. Van saját postahivatala.
