Grós
Grós, oláh falu, Bihar vmegyében, e környéken a legmagasabb hegy alatt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 596 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Van 510 hold urbéres szántófölde és rétje, melly kövecses és sovány; 2376 hold majorsági erdeje, melly egyszersmind legelőnek használtatik. Fekvése ezen rendetlen, vastag terepély dió- és cseresznyefák közt elnyuló helységnek kies és egészséges, mellyet egy sebesen csörgedező patak, s a számos apró bikkes dombok még kellemesebbé tesznek. Erdeje alul tölgyes; felül a hegyeken iszonyu magas bikkek kevélykednek. A nagy tetőn tul van e helységnek csaknem egyetlen egy kaszállója Bratkoja név alatt. E jó darab rét, a körülfekvő hegyek pompás kinézésével, és kövér földjét beterítve tartó balzsamos füvek tündér szépségivel, leirhatlan gyönyört szerez a szemlélőnek. Sok és igen jó füvet nyernek itt a lakosok, de szekérrel vagy szánnal járhatatlan levén az ide vezető ut, kéntelenek marháikat telelésre felhajtani. Kaszálás után a juhok igen jól élnek a megmaradt füvön. Itt terem a vörös bodza, és a Sztrigoj nevű mérges gyökér. A lakosok szép nagyobb marhákat és juhokat tenyésztenek, ezenkivül épületi fákkal kereskednek. Cseresznye, dió, szilva, alma, körte és baraczk bőséggel, de a szőlő savanyun marad. A hegyekből leömlő patakja 14 kis malmot hajt.
