Nagy-Kőrös
Nagy-Kőrös, magyar város, Pest-Solt vmegyében, Pesthez keletre 10, Kecskeméthez 2 mfldnyire, homokos rónaságon, saját postahivatallal. A várost csaknem egészen jó vörös bort és sok gyümölcsöt termő szőlőskertek fogják körül. Roppant határa egész róna, s hozzá még 9 puszta tartozik; sőt ezenkivül a város többet haszonbérel; a Tiszán tul pedig zálogban birja Báboczka pusztát. Földe fekete és sárga homokos, s általában minden gabonanemet jól terem. Népessége a Pestmegye által 1850-ben kiadott hivatalos táblázatban 21,006 lélekre tétetik, kik közt magyar 20,141, héber 840, göröghitü 25. Azonban a legujabb katonai összeirás csak 15,000 lakost talált mint irják, de hivatalosan közölve nincs. Ezek mintegy 1200 r. kath., 800 hébert s nehány óhitüt kivéve mindnyájan reformatusok, egy ref. és kathol. paroch. templommal. Ref. lyceuma 4 tanárt számlál, s itt a népoktatás tudománya egy oktató által különösen oktattatik; evvel összeköttetésben áll egy kis példány gazda-intézet saját felügyelő vezetése alatt. Továbbá a 4 nyelvészeti osztályban a helybeli lyceum első nevendékei közül évenkint választott 3 nyilvános oktató tanit, a nemzeti iskolák 4 osztályaira ugyanannyi tanitó szinte a lyceum nevendékei közül választatván. Van itt ezenkivül 4 ref. leány, egy romai kathol. nemzeti és 1 izraelita iskola. Nevezetes épületei: az igen régi és roppant ref. szentegyház, és a városon kivül 9000 négyszögölet foglaló lovas kaszárnya. Kézmüves van 450, s ezek közt 152 csizmadia. A számos timárok különféle bőr és fontos talp készitményeiket Fejérvárra is elhordják. A kőrösi kofák, cseresznyeéréstől kezdve szüret végéig naponta több kocsikkal Pesten megjelenvén, közönséges gyümölcscsel, kovászos ugorkával, stb. árasztják el a piaczot. Kőrös határát városi polgárok és közbirtokosok birják.
