Nádasd
Nádasd, magyar falu, Borsod vmegyében, Miskolcztól 3 5/16 ut. p. Egertől 1 13/16 állomásra, hegyes vidéken délről és északról nyilt völgyben Járdánháza, Csernely, Balaton helységek, délről pedig Heves megye szomszédjában. Határkiterjedése 5514 hold, ebből belsőtelek 93 h., mivelés alatti szántóföld s rét 1872 h., ezenkivül irtás 300 h., erdő 3049 h., használatlan föld 200 h. A föld hegyes fekvésü, sovány agyag fekete s veres nyirok keverékkel, buzát, rozsot, zabot, burgonyát terem, kisebb mértékben vettetik tenkely és kukoricza. A határ három nyomásra lévén felosztva fekete ugart tartanak. A felszabadult urbériség 33 egész negyedik osztálybeli telket számlál, mellyet 3 egész és egy negyedes, 4 egész, 7 háromnegyedes, 22 fél, 25 egy negyedes, 24 egy nyolczad, 12 egy tizenhatodos, összesen 93 telkes gazda mivel, házas zsellér 3, lakó 9. Némely földes urak természetben kilenczedet szedtek, mások telkeiket, egy telektől 24 pftól 40 pftig való, évi fizetésért pedig már az 1848-diki felszabadulás előtt a jobbágyság egyenkint 400 pftért megváltott. A királyi dézma fejében 50 pftot fizetett a helység az egri érseknek. Lakóház van a helységben 111, lakos 885, ebből r. kath. 874, evang. 1, zsidó 10, r. kath. anyaszentegyházzal. Nádasd a dédesi képviselő választó kerülethez tartozván, 1848-ban összeirtt választóinak száma 69, kik közül 64 ingatlan birtok, 4 értelmiség, 1 régibb jogczimen nyerte választói képességét. Van a határban 3 kőszén bánya, mellynek ketteje az ordi vasgyár részére, két felügyelő alatt 24 egyén által miveltetik, egy bánya jelenleg pihen. Birtokosok a helységben: Szentmiklódi József, Fejér István, Draskóczy Sámuel, Fejérvári Józsefné, Utassy István, Berczeli István, Sturmann örökösök, az Almási család, gr. Csáky István örökösei, b. Palocsay Anna, Plathy Imréné, Lazházy Miklós, Pap Márton.
