Pathóháza
Pathóháza, magyar-oláh falu, Szathmár vmegyében, Szathmárhoz keletre 2 1/4 mfd., a Szamos melletti lapályon: 1200 lak., kik közt 800 magyarul is beszélő görög kath., 400 magyar ref., s mind a két felekezetnek helyben van temploma. – Határa 4000 hold, mellynek nagyobb része szántóföld és rét, továbbá gyümölcsös (lanka), legelő a tarló, erdeje nagy részben elpusztult. Ebből urbériség 32 hold, legelővel együtt 640 hold; a többi majorság. Iszapos földe valóban gazdag, melly trágya nélkül minden évben tengerit terem és pedig sokat, s ebben buzát a kövérség miatt nem lehet vetni. A mezei földeken is legjobban diszlik a tengeri-vetés; rétjei kövérek és igen hizékony szénát adnak; a lakosok csaknem mindnyájan marhakupeczek levén, gyönyörü csontos válogatott szarvasmarhát, a földesurak nemesvérü lovakat, s mind a gazdák, mind az urak sok sertést tartanak. Folyóvize a Szamos, melly gyakran kiárad, s mellyen az uraság hidast tart Krassó felé, a Szinyér patak, s ezenkivül holt Szamosok és számtalan apró erek, mellyekből a lakosok sok halat fognak ki. Birtokosok: Tóth Mihály, Selyebi István, Fülep Mihály, Hajnal György, gróf Bethlen Ferencz, Csabay Antal, Pap Endre, gr. Rhédei Ádám, gr. Teleki, b. Wesselényi családok, Tóth János, Chernel József, Darvay Ferencz és a Szőke család. E helység nevét a Pathó családtól vette, melly család 1260-ban kir. adomány utján kapta. Régibb neve Magosmart vala.
