Simontornya
Simontornya, magyar mezőváros, Tolna vmegyében, a Kapos és Sió vizek össze folyásánál, Fejér vármegye határszélén, 1415 kath.; 12 evang., 497 ref., 43 zsidó lak. Van itt ferenczi kolostor és szentegyház, melly egyszersmind plebaniális, a Sio vizén tul ref. anyaszentegyház, egy nagy kórház 24 férfi és 12 nő számára, gr. Styrumtól alapitva; két rendbeli uradalmi épület, gyógyszertár, pompás lovaglóoskola, szép kert, derék hid a Sión, a merinó juhok számára roppant aklok. Földje igen termékeny; erdeje elég; szőlőhegye igen jó bort terem, 42 urbéri telket számlál, s országos és hetivásárokat tart. –
Nevezetessé teszi e várost régi vára, mellyet hajdan a Kapos és Sió egészen körülfolytak, s mellynek most is némelly falai és tornyai épségben állván fen: magtárnak és tömlöcznek használtatnak. Ezen régente erős várnak számtalan ostromai közt, megjegyzésre legméltóbb az: midőn 1441-ben Hunyady János és Ujlaky Miklós a Kis László védelmére felállott seregeket Czikádornál széljelvervén, Simontornyát is megszállották, de több napi ostrom után félbehagyni kénytelenitettek. A mohácsi veszedelem után csakhamar török kézre jutván: 143 esztendeig érezte a török terhes igáját: a midőn 1686-ban Badeni Lajos által végkép megszabadittatott. Vissza jöttével a vár a hozzá tartozó uradalommal együtt gr. Lymburg Styrum birtokába esett: de 1800-ban utolsó csemetéje kihalván, ujolag a k. fiscusra szállott, ez pedig bizonyos csere fejében gr. Eszterházy Károlynak adá. Mostani birtokosa: b. Sina György, s a város feje egy uradalomnak.
