Zombor
Zombor, magyar m.v., Zemplén vmegyében, kies vidéken, ut. p. Tokajhoz nyugotra 1 1/2 órányira. Határa 8522 hold, mellyből majorsági szántóföld 3552 h., rét 2460 h., szőlőhegy 479 h., urbéri szántóföld 870 h., urb. rét 945 h., legelő 216 hold. Földe fekete agyag, néhol sovány szíkes, terem buzát, kétszerest, rozsot, zabot, kukoriczát, árpát, burgonyát. Rétje igen sok, de jobbára lapályos, valamint legelője is; ellenben szőlőhegye a hegyaljaihoz tartozik, s híres zamatos bort terem. Határán több tavak és mocsárok vannak. Lakja 513 romai, 300 g. kath., 250 ref., 100 zsidó; s mindegyik vallásfelekezetnek helyben van temploma és papja. Első alkotója e helynek bizonyos Zumbur volt, Lehel magyar vezér fia. Későbben Apuliából származott gr. Ratoldó de Caserta birta; 1600-ban pedig a Zombor s Lippay nemzetség. A polgári háborukban annyira elpusztult, hogy 1732-ben csak egy tót falu, romait, s holmi elvadult, s elposványosodott szántóföldeket lehete látni. Vásárok itt nem tartatnak. Birják a várost gr. Wolkenstein Antal és Erneszt, gr. Péchy Emanuel, b. Vay Miklós, Bernát Ferencz, Szathmári Király József, Veres Márton, Ragályi Zsigmond, Ragályi Pál, Balogh Lajos, Borbély Sándor, Matyasovszky Mátyás.
