GYARMAT.
GYARMAT. Balassa Gyarmat. Vár, és népes magyar, ’s elegyes mező Város Nógrád Vármegyében, földes Ural G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, nevezetét vette, mert az előtt Nagy Gyarmatnak is hívattatott, az 1385dik esztendő tájban élt földes Urától, a’ ki e’ Várost több jószágai felett kedvellvén, tulajdon nevéről 73kívánta neveztetni. Lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mellett, Szétsénhez két mértföldnyire. Nevezetesítettete az említett Ura BALÁS, a’ ki nagy vitézségéért nagy Balassának, a’ Váras pedig Nagy Balassa Gyarmatnak neveztete, lásd felőle Bél Mátyást Tom. IV. pag. 131. Nevezetes hely vala már László Királynak idejekor 1290dik esztendőben, ’s erősségje öríző bástyája vala a’ több bánya Városoknak. Szerentsétlen vala 1552dik esztendőben, mert a’ Vár az Ozmanok által elfoglaltatott, a’ Város pedig fel gyújtatván hamuja alá temettetett. Viszsza foglalván pedig idővel azt, rendelés tétete felője 1608dik esztendőben az Ország’ gyűlésén, hogy ismét meg erőssíttessék. Ismét fejet hajtott ostromlójának 1609dik esztendőben, mert Betlen Gábornak meg hodolt. Nevezetesíttetett 1626dik esztendőben, az Ozmanok, és a’ Tsászár között szerzett béke kötés által; ismét el foglalák az Ozmanok 1640dik esztendőben, még pedig az egész Városnak nagy romlásával. Viszsza vétettetvén pedig, ismét új rendelés tétettetett az Országnak Rendgyei által 1647dik esztendőben, annak meg erőssíttetése felöl, ’s ugyan abban az esztendőben hathatósan oltalmazák vala örzői az Ozmanoknak súlyos dühöskedéseik ellen. Ugyan is, észre vévén előre a’ Magyarok, hogy az Ozmanok egy gazdag menyaszszonyt fognának Esztergmoba által szállítani, lest vetvén elejekbe, szerentsésen el fogák, véle vólt nagy kintseivel, ’s örzőivel egyetemben, mellyen az Ozmanok igen fel indúlván, meg átalkodott dühösséggel ostromlották e’ Várat; de haszontalanúl, mert azt, mind annak örzői, mind pedig a’ lakosok, sőt még az Aszszonyok is vitéz, és egész telhető erővel oltalmazták. Bátorító segedelmekre valának az akkor ostromlott Gyarmati Várbéli oltalmazó Magyaroknak a’ szomszéd Palánkai lovagok is. Minekutánna pedig az Ozmanoknak erejeket meg törték, ’s reájok kirohantak a’ Várból, és őket űzőbe vevék; ismét segedelmekre esett Forgách Ádámnak válogatott seregével lett vélletlen érkezése, mellyen még inkább meg bátordván a’ Gyarmatiak, késő estig kergetik, és űldözik vala az 74ellenséget. Hajdani erőssége e’ Várnak hanyatlott ugyan; de maga a’ Város hova tovább szépen gyarapodik, lakosai rész szerént külömbféle mester emberek, rész szerént pedig szőlő, és föld mivelők. Nevezetesíti e’ Várost az is, hogy mostan a’ közönséges Vármegye Gyűlései itten tartatnak. Határja néhol homokos, ’s leg inkább rozsot terem, szőleje sok van, ’s bora középszerű, malmai hasznosak, réttye, legelője elég, eladásra jó módgya, második Osztálybéli.
