Alcaeus
Alcaeus, ’Αλκαιος. – 1. Perseus és Andromeda fia, Hercules nagyatyja (l. Perseus, 1). – 2. Heracles eredeti neve (l. Heracles, 1). – 3. Kiváló görög lantos költő a Lesbos szigeti Mytilenéből, Kr. e. 600 táján, mindenesetre Archilochus után és Anacreon előtt, Sappho kortársa. Mint előkelő születésű ember, az aeol nemesi rend kiváló vezérharczosa és typikus képviselője s költészete hű kifejezője politikai álláspontjának. Vitézül harczolt az athenaeiek ellen való háborúban Siegum birtokáért, mely alkalommal pajzsát elvesztette és lankadatlanul harczolt a hazáját elnyomó tyrannusok (Melanchrus, Myrsilus stb.), sőt az αισυμνητης-nak (l. e.) választott Pittacus ellen is. Ezért kénytelen volt elhagyni hazáját. Később Pittacus hatalmába került, de az nagylelkűen megbocsátott neki; visszatért-e aztán hazájába, vagy idegenben maradt, nem tudjuk. Aeol nyelvjárásban írt költeményeit az alexandriai tudósok legalább 10 könyvre osztották, mert a 10. könyvét még idézve találjuk. E költeményekből csak gyér töredékek maradtak fenn egyes idézetek útján (Athenaeusnál). A. költeményeiben merészen nyilvánult a költő heves, szenvedélyes egyénisége és férfias érzülete, kivált politikai költeményeiben (στασιωτιχα) Horatius lelkes kegyelettel tekint fel nagy mesterére (l. Kiessling kommentárját) és egy helyen (Od. II. 13, 28 skk.) finom rajzát adja az aeol lantos költői erejének. Od. I, 9. 14 és 37 alcaeusi utánzatok. Írt A. epikus színezetű hymnusokat az istenekhez és erős érzékiséget lehelő bor- és szerelmi dalokat is (συμποτιχα és ερωτιχα). Bordalai változatos motivumokat tüntetnek fel s nemesebb erkölcsi vonatkozások is vannak bennük. Dictiója erővel teljes, a metrumok kezelésében nagy mester. Róla van elnevezve az óda egyik legünnepiesebb mértéke az alcaeusi vers. A görögök igen nagyra becsülték; Aristophanes többször parodizálja. – Töredékei legjobban Bergknél: poet. lyr. Gr. III, 147 skk. L. Koch.: Alkaios u. Sappho (1862). Némethy: Horatius és Alcaeus (Egy Phil. közl. VIII. 921). Boros G. Alkaios (E. Phil. K. V. 298). hatása Catullusra (E. Phil. Közl. XX: 268). Fordította Fabchich 1804 (l. Pindarusnál), Csemiczei Csemisiszky Sándor: Alkaeos keservei (Felső M. O. Minerva III. 228). Radó A. Görög költők. – 4. A. Mytilenéből, vígjátékíró, Aristophanes ifjabb kortársa, írt 10 mythologiai tárgyú vígjátékot, melyek közül a legnevezetesebb a κωμωδοτραγωδια czímű. Töredékei Meinekénél (Com. Graec. II. 824) és Kocknál (Com. At.t fr. I, 756 skk.). – 5. A. Messeniából való epigramma-költő III. Philippus korában (210 táján Kr. e.). A görög anthologiában mintegy 15 csinos, de szenvedélyes és keserű epigramma van tőle Philippus ellen. CS. J.
