Aphareus
Aphareus, ’Αϕαρευς. – 1. L. Aeolus, 1 és Idas, 4. – 2. Hippias sophista és Plathane fia, Isocrates szónok mostoha és fogadott fia; athenaei szónok és tragoedia-író. Mint szónok tanácskozó és törvényszéki beszédeket írt, köztük (az elveszett) προς Μεγακλειδην περι της αντιδοσεως czíműt, melylyel beteg mostoha atyja érdekeit diadalmasan megvédte. Írt kb. 37 tragoediát is, melyekkel kétszer aratott diadalt a nagy Dionysus ünnepeken, s kétszer a Lenaeákon. 369 és 342 közt virágzott. Vit. X. oratt. 839. c. Munkái mind elvesztek. – Irodalom: Kayser, hist. crit. trag. Graec. (Göttinga, 1845), 107. és kk. 1, Wagner (F. W.) Eurip. töredékeinek párisi kiadása (1868) végén, 112 és kk. 1. GY. GY.
