Herculaneum,
Herculaneum, ’Ηραχλειον, város Campaniában, Délkeletre Napolitól, a Vesuvius nyugati lábánál, közel a tengerhez; ősrégi oscus, majd etruscus, azután a görögök által gyarapított, végül római gyarmattá lett város. A Vesuvius Kr. e. 79 aug. 24-én történt iszonyú kitörése eltemette, miután 16 évvel azelőtt egy földrengés megrongálta. Dio Cass. 66, 23. A 15–30 méternyi vastagságú láva- és hamurétegre épült Portici és Resina. Egy kút fúrásakor 1721-ben a régi színházra bukkantak és 3 női szobrot találtak (ma Dresdában). 1738 óta többszöri ásatás folyt, czélszerűbben 1760 óta C. Weber alatt. Igen sokat tett ez ügyben József Napoleon és Murat (1806–1816). Jelentékenyek a kiásott tárgyak (képek), az épületek építészeti jelentősége nem nagy, de különben is Portici biztonsága érdekében a kiásottak legnagyobb részét újra be kellett temetni. H. nagy kiterjedésű, jómódú város volt. L. W. Zahn. Die schönsten Ornamente und merkwürdigsten Gemälde aus Pompei, H. und. Stabiae, Berlin 1828–59. A H.-ban talált papyrustekercseken a napvilágra kerültek egyebek között Epicurus, Philodemus bölcselők művei is. SZ. IS.
