Index
Index. 1) Igy nevezték azt, a ki valamely büntett részeseit vagy olyanokat, a kik valamely büntett végrehajtására összeesküdtek, följelentett a hatóságnak. Ilyen följelentés (indicium, denunciata, gör. υηνυσις) csak az állam vagy közjó ellen irányuló nagyobb vétségek, pl. gyujtogatás, hazaárulás, összeesküvés eseteiben volt gyakorlatban s a köztársaság idején jobbára rabszolgák s alsóbbrendű személyek adták rá magukat a szokásos jutalom (szabadság, polgárjog, pénz) reményében (Liv. 2, 5. 4, 45. 61. 8, 15. 18. 26, 14. Cic. Sull. 18. Cat. 3, 4); de a császárság alatt a vádaskodás nagyon elharapódzott, s magasabb állású emberek is ráadták magukat (Tac. ann. 6, 9), sőt felségsértés (majestas) miatt bevádolt egyénnek el is engedték a büntetését, ha kijelentette, hogy följelentés takar tenni (indicium profiteri). 2) I. jelenti a törvény ama részét, mely tárgyát mutatja. V. ö. Vécsey, Institutiók 1901. 42. l. CS. JÓ.
