Posidonius
Posidonius, Ποσειδωνιος. – 1. Stoikus bölcsész Alexandriából, Zeno tanítványa. Suid. d. L .7, 1, n. 31. 33. – 2. A syriai Apameából, szül. Kr. e. 135 körül. Második hazája Rhodus volt, hol híres iskolát alapított; azért «rhodusinak» is hívják. Még mint ifjú Athenaebe ment és ott a stoikus Panaetiust hallgatta. Mestere halála után bejárta Italiát, Hispaniát és Galliát, és letelepedett Rhodusban. Korának legjelesebb férfiaival benső barátságban volt; 87-ben mint Rhodus követe, Mariusszal tárgyalt, 78-ban Cicero volt a tanítványa, 67-ben és 62-ben pedig meglátogatta őt Pompejus. Művei közül említendők: 1) ιστοριαι, 52 könyvben, melyek a 145–82. történt eseményeket tárgyalják; 2) περι ωχεανου, melynek megírásához tanulmányokat tett Gadesben; 3) μυεεορολογιχα, természettudományi munka, melyet Gemius csillagász kivonatolt; 4) περι ϑεων és περι μαντιχης, melyekből Cicero meritett. A bölcsészetben kerülte a végleteket és enyhítette a stoikusok tanait. Töred. lásd Bake, Posid. Rhod. reliquae (1810). Müller, fr. hist. Gr. III, 245–296. – 3. Olbiopolisból, sophista és történeti és földrajzi iratai elvesztek. Suid. – 4. Ephesusból érczöntő Pompejus idejében. Plin. 33, 12, 55. 34. 8, 19. SCH. S.
