Taracus
Taracus, az assyriai feliratokon Tarku, Herodotusnál ’Ετεαρχος, Aegyptus és Nubia (Aethiopia) királya, uralkodott Aegyptus fölött mint a 25-ik dynastia tagja 704-től 672-ig. Midőn 701-ben Hiskias izrael király hivására segélyt viendő Syriába indult, Sanherib assyriai királytól Eltekeh (Altaku) táján nagy vereséget szenvedett és kénytelen volt Aegyptusba visszatérni. Szerencséjére Sanherib (hogy mi okból, arra nézve az írók adatai egymástól eltérnek) nem vette őt üldözőbe. Hdt. 2, 137–141. Diod. 1, 45. 65. Azután 672-ig békésen kormányzott, ebben az évben azonban Assurbanipal Aegyptusba tört és Taracust Nubiába (Napatába) űzte. Nemsokára T. visszatért Thebaebe, de Assurbanipal őt újra kiűzte országából (664-ben). Nemsokára a vereség után T. elhalt és Urdamane követte őt Nubia trónján. V. ö. Duncker, Gesch. des Alterthums (2. köt. 4-ik kiad. 464. l.). Maspéro, Gesch. der morgenländ. Völker, 385 sk. l. M. L.
