AZ EZÜSTÖS SIRÁLY. Larus argentatus Brünn. 1764.
AZ EZÜSTÖS SIRÁLY.
Larus argentatus Brünn. 1764.
Larus argentatus Brünn. 1764.
[Larus fuscus PENN. – Larus glaucus RETZ.- Larus argenteus MACG. – Laroides argentatus, argentaceus, argenteus, argentatoides, major, americanus BRHM.]
Népies nevei: A nagy sirályokat népünk nem igen különbözteti s így a nálunk megforduló Larus fuscus-ra s erre a fajra is általában csak «nagy sirály» járja, a Balatonnál még «Kata lúdja» is; az Alföldön: lósirály, lócsér, lószemű sirály.
Jegyei: jó hollónagyságú; erős csőre czitromsárga, az alsó káva vége előtt levő szöglet vörös, (a fiataloknál a csőr sötétes végű, egyébként testszínü, öregebbeknél barnás); a láb fiataloknál szürkés, majd szürkés testszínü, öregeknél halvány testszínü; a fiatalok szeme dióbarna (télen az öregeké is), az öregeké sárgásfehér; szemgyürű narancsszinű vagy sárga; az első két evező tulnyomóan fekete, belső széle szürke és hegye előtt fehérfoltos, a leghosszabb evezők vége fekete. Az öregek háta és szárnya halványszürke, különben egész tollazatuk fehér. Télen a fej és tarkó barnásszürkén hosszant foltos. A fiatalok háta szürkésbarna alapon rozsdásfehéren foltozott; alsó testök szennyes fehér alapon szintén ilyen színűen foltos; fejök és nyakuk fehér, világos barnásszürke hosszanti foltokkal; farkuk fehér, de barnásfekete hegyű.
Mértéke: H. 57–60; Sz. 43–45; F. 16–17; L. 5,5–6,6; Cs. 5,2–5,4 cm.
Az északi, keleti tengerpartokat, az Atlanti-Oczeán északi részét lakja. Nálunk őszönte fordul elő, főleg szeptember végén és októberben s mint vendég nagyobb tavainkon meg is száll. Lövetett: Tisza-Földváron, Csepel-szigeten, Kun-Szt-Miklóson, Fogarason, Uj-Fehértavon, láttam a Velenczei tavon. E fajnak sok változata, fajtája van, azért latin elnevezései sem tisztázottak. Minket érdekelhet a déli ezüstös sirály (Larus argentatus michahellesi BRUCH. 1853.),* mely a Földközi tengeren, Adrián, Feketetengeren, Kaspi-tónál fordul elő s abban különbözik az északi törzsfajtól, hogy az öregek lábai sárgák és nem halavány testszínűek, hátuk szürkesége pedig kissé sötétebb. A fiatalok is sötétebbek s erősebben foltosak. Ez a fajta Fiume körül mutatkozik s költ is azon a tájon. A kikötő mindig tele van velük. Az Aldunánál többször látható; egy ízben ZICHY KÁZMÉR gróf és MESZLENY BENCZE barátaim szeptemberben Titelnél sokat találtak s közülök többet lőttek is; Zimonyban 1896. szept. havában szintén igen számos volt s több ott lövött példány volt kezemben (fiatalok). Ugyanitt 1897 augusztus 30-án magam is két darabot láttam a Dunán. A Nemzeti Muzeumban van két fiatal (Dunakesz 1875, Balaton 1890 és egy öreg 
Jász-Apátiból.
Jász-Apátiból.
A Nemzeti Muzeumban levő déli ezüstös sirályok latin neve gyanánt Larus cachinnans PALL. (nec LICHT.) szerepel, de BRUCH volt az első, a ki a Földközi tengeren élő példányokat leirta, azért a tőle származó elnevezést használom.
