Folyóiratok
Folyóiratok
De nem fejezhetjük be ez időszak vázlatos ismertetését a nélkül, hogy meg ne említsük azokat a folyóiratokat, a melyek ebben keletkeztek, s ha nagyobbrészt rövid életűek voltak is, számos érdekes adat buzgó följegyzésével és apróbb közleményeikkel terjesztették a természettudományi ismereteket. Így például Molnár János Magyar Könyv-Ház folyóirata főkép első (1783. évi) négy szakaszában, Pétzely József Mindenes Gyűjteménye (1789–1792) hat darabjában elszórva, Sándor István Sokféléje (1791–1801 és 1818) majd mindenik kötetében közzöl többnyire rövid természettudományt és rokontárgyú ismertetéseket; mig ellenben Dulházy Mihály Felső Magyarországi Minervájának tíz évi folyamában (1825–36) csak elvétve akad egy-egy efféle közlemény. Valamennyi között leggazdagabb tárházát foglalja magában a természettudományi tárgyú közleményeknek Kultsár István Hasznos Mulatságok folyóirata (a Hazai s Külföldi Tudósítások melléklete, 1817–1842), melynek minden kötetében, de különösen 1820-ig, a mig Kultsár szerkesztette, 50–60, de sőt 100 efféle rövid közlemény is foglaltatott. A mindezeknél sokkal nagyobb szabásúnak s már terjedelménél fova is tekintélyesebbnek indúlt Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) a mint a többi szakokban nem tudott nagy tekintélyre vergődni s erősebben hatni, mind a huszonöt évfolyamán át, néhány sikerűltebb értekezését leszámítva, általában véve gyönge maradt a természettudományi közleményekben is, melyekből egy-egy tizenkét füzetes évfolyamára csak két-három, néha több, de gyakran még ennyi közlemény sem jutott.
