Az ébredés
Az ébredés
Mindezek csak kürtösei voltak a mozgalomnak, mely a nemzet mélyebb és szélesebb rétegeit csak a huszas évek elején kezdte áthatni. A legelső mű, mely a kor méhében s a nemzet lelkében öntudatlanul élő gondolatot: a nemzeti érzés kibékíthetetlenségét az idegen hatalommal, mélyen és tisztán fejezte ki: Katona Bánkbánja volt, e legnemzetibb költemény minden tragédiák között. A már-már korlátlan bécsi kormány mind erősebb és erősebb összeütközéseket idézett föl, mind erőszakosabb alkotmánysértésekre bátorodott és így siettette a nemzet ébredését. Metternich kiadatta 1821-ben önkényes katonaállítási, 1822-ben pedig adószedési rendeleteit. A megyék felzúdultak; de tizenötöt kivéve le is csendesedtek. Ez a tizenöt vármegye azonban megtörhetetlenül ellenállt s megindítójává lett a nagy alkotmányharcnak. A mozgalmat hathatósan táplálta az irodalom. Berzsenyit 1821-ben heve szinte forradalmi hangokra ragadja a Szilágyi szájába adott ódában. A többiek is, rég pengetett lantjoknak egyszerre felzúduló viszhangjától neki lelkesűlve tüzelik a magyart: 1822-ben írja Döbrentei Hazai ügyét, Kölcsey 1823-ban Himnuszát, Bajza 1825-ben Borénekét. De különösen az ősi nagyság lelkesítő képei voltak azok, melyek szintén magyar szivet, az egész nemzet szivét legkönnyebben és legerősebben dobogtatták meg. Ezekkel, az ősök emlékével mozgatták a földet költőink, emlékeztetve a nemzetet kötelességére a haza iránt, melyet elei vérrel szereztek és védelmeztek. Horvát Istváné az első gondolat, ki már 1818-ban buzdítja Horvát Endrét, hogy epopeát írjon Árpádról. Kazinczy barátja az, a ki új utat mutat. 1819-ben Kisfaludy Károly nemes és hős magyarjait tomboló lelkesedéssel fogadja színpadján a pesti közönség. Ennek az egész költészetnek hangulatát, szinte programmját legtisztábban és legmélyebben Vörösmarty fejezi ki a legszebb magyar költemények egyikében, Zalán előhangjában, mely reformkorunknak méltó költői praeludiuma. Vörösmarty, Czuczor, Horvát Endre honszerző és honmentő hősei, kik a klasszikai hexameter ritmusában robogtak harcaikra, gyűléseikre és ünnepeikre, vezetik és lelkesítik a nemzet képviselőit föl az 1825-diki pozsonyi országgyűlésre.
