Kisebb epikai művek
Kisebb epikai művek
Czuczor lírai műveiben s epikai dalaiban szintén a hazafias érzés tüzének, a feláldozó hősiségnek és a nemzetiséget szolgáló tetterőnek példázása hatott leginkább. Epikai dalaiban jobbára egymás mellé illesztett képek sorozata vonúl el szemünk előtt a nélkül, hogy a cselekvénynek igazi drámai heve feltünőbben érezhető volna, mint a Kont, Hunyad és neje, Hunyadi, A legszebb ének, stb. mutatják. Sikerűltebbek a Karád és Zemir s a Szondi. Ez utóbbiban Szondi megrendűlt bizalma, hogy a várat nem tudja megmenteni s mégis vitéz elszántsága, a melyet a pogányok elleni gyűlölete táplál, szeretete apródjai iránt s halála, a mely mint drága emlék folyvást lelkesíti nemzetét, egyaránt kitünően vannak festve. A költő népies felfogása, fordúlatai s hangja több művében mutatják, hogy ő már erősen hajlik amaz irány felé, a mely nemsokára egészen uralkodóvá lesz a magyar költészetben. Ide járúl Czuczornak egészséges humora, mely legkivált a Remete Péter című víg legendájában érvényesűl. A csőcselék keresztesek és az őrtanya, hová Remete Péter betéved, igen sikerűlten vannak jellemezve, avval a vidám, könnyed humorral, a melynek egyik eleme a naivság. De talán egyetlen költeménye sem annyira ismert közönségünk előtt, mint A falusi kis leány Pesten. Ez valódi genrekép, s a naiv komikumnak egyik legszebb példánya költészetünkben.
