Alkotmányi és közjogi munkái
Alkotmányi és közjogi munkái
Történeti tanúlmányaival függnek össze alkotmányi és közjogi fejtegetései, minők Magyarország törvényes állása s ennek a Toldaléka, a Törvénynek útja; sőt helylyel-közzel alkalmi kitéréseiben, a Természet világa, a Bihari Remete és az Értelemnek keresése is, melyekből az író politikai gondolkozása nyilván kiismerszik. Bessenyei szerint a társadalmat és államot az ember önnön java kivánása hozta létre, szabad egyesülésből, miért a közakaratnak magát mindenki alávetni tartozik. Az alkú a király és nemzet közt tette az ő kifejezéseként a törvényt és igazságot korlátok közé. A törvényhozás a nemzetet, a végrehajtás a királyt illeti meg; a nemzetnek e joga és igazsága oly régi, mint a természet. Maga határoz sorsáról, sorsának biztosítéka pedig alkotmánya, mert a Titus erkölcsében élő boldogság csak addig tart, mig annak élete. Ennélfogva minden államforma közt az alkotmányos monarchiát fogadja el, hol a korona dicsősége és hatalma a nemzet javával olvad össze. A király iránt való hűséget a nemzet önmaga iránt való kötelességének hirdeti: mert király nékül a nemzet boldog nem lehet. Hálálkodik az istennek, hogy mi még földesúri nemzet vagyunk; félti a jobbágyságot a felszabadítás veszedelmétől. A vallásos türelmet, gondolatszabadságot és emberszeretetet kívánja főként terjeszteni; s emberszereteténél fogva a jobbágyság sorsának enyhítéseért buzog, különösen az úrisszék és pallos-jog eltörlésével, mert az az igazság-szolgáltatás melylyel az ember a maga ügyében panaszos fél és ítélő bíró is lehet, az ő szavával »orcapirulást« okoz; az a szabadság, melynél fogva polgár a polgárt halállal sújthassa, minden országban rémítő csodát mutat.
Bessenyei György síremléke Puszta-Kovácsiban.
Igazságos lelke elfordúl az ily kiváltságtól és megbélyegzi szóval, elítéli cselekedettel. Húsz esztendő alatt háromszor hívják úriszékre s mind a háromszor a jobbágynak adott a gazda ellenében igazat; olyan gorombasággal hálálta meg az etetést és itatást.
