Kis János működése
Kis János működése
Írói pályáját költemények írásával kezdte még soproni tanuló korában s bár majdnem élte végeig hű maradt a múzsához: hatása nem mint költőnek, hanem mint fordítónak, átdolgozónak és szerkesztőnek volt jótékony. Több mint nyolcvan kötet munkát írt és fordított a görög, latin, német, francia és angol irodalomból. Szerkesztette a Flóra című zsebkönyvet (4 köt.), a melyben kisebb novellák, mesék és versek jelentek meg; aztán a Nevezetes Utazások Tárházát (8 köt.), a Helikoni Kedvtöltést 84 köt.), a Soproni Estvéket (5 köt.) stb. Fordításai közül különösen Horátius levelei, amelyeket Wieland magyarázó jegyzeteivel Kazinczy fordításában az Akadémia adott ki (1833.), Longinus könyve a fenségesről, Pythagoras aranymondatai, Cato verspárjai, Anaximenes rhetorikája és Aristoteles rhetorikája, továbbá Blair Hugó Rhetorikai és aestheticai leczkéi érdemelnek kiválóbb figyelmet. E mellett számos vallás-erkölcsi tartalmú műve, prédikációja és neveléstani munkája forgott közkézen. (’Sebbe való könyv, Meiners Kristóf oktatása, Az emberekkel való társalkodásról, Erkölcsi oktatás az ifjabb asszonyságok számára, stb.) A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kimíveltethetése módjairól, eszközeiről (1805.) című pályamunkája pedig húsz társa közt az első díjat nyerte el, a melyet b. Prónay László csanádmegyei főispán tűzött ki, – s a bírálók azt hitték, hogy azt senki más nem írhatta, mint Kazinczy. Önéletírását s közeli ismerőseinek fontosabb életrajzi adatait Kis János superintendens emlékezései életéből című munkában hagyta reánk (először megjelent Sopronban 1845–1846. két kötetben; bővített kaidása az Olcsó Könyvtár 283. számában), a mely sok becses irodalomtörténeti adatot tartalmaz.
Kis János szülőháza.
