Katalin-legenda
Katalin-legenda
De Szilády Áron azt is bizonyította, hogy a kódex-korszaknak leghíresebb magyar verses terméke, a Katalin-legenda, éppenséggel Pelbárt alkotása. Az ő prédikációiban találjuk meg mind ennek, mind pedig a Debreceni- és az Érdy-kódexben olvasható két prózai Katalin-legendának megfelelő latin szöveget. De azonfölül van egy külön megjelölt Katalin-legenda, mely kétségkivül Pelbárttól származik (Raymundus bíboros adta ki Bázelben 1504-ben), s ebben ő maga mondja, hogy a római történetre vonatkozó adatokat egy domokosrendi szerzetestől kapott könyvből merítette, s hogy »ugyanonnan vonta ki a verses mű tervét (caraminis modum), valamint Sz. Katalinnak a császárral és az ötven bölcscsel folytatot vitatkozását is«. Ez a vers mű pedig, Szilády szerint, alig lehet más, mint a latin legendával föltünő vonásokban egyező magyar verses legenda.
Ráskai Lea, dömés apáca jegyzete a Sz. Domokos élete c. kódex (1517.) végén.*
(Szövegolvasással.)
Olvasása: Ezer evt zaz es tyzenhett eztendevben vegezte | tet ez kevnyv · zerdan husvet napja vtan · | ezen eztendevben halanak meg az veen | sororok · legendy kato azzon mynd az tevbby. |
