G. Katona magyar nyelvtana
G. Katona magyar nyelvtana
E rengeteg könyveknél mai nap jóformán több érdekkel bír az a tizenkét levélnyi Magyar grammatikátska, melyet Geleji a Titkok titka után függesztett. E kis füzet módszerét második címe mutatja: »Avagy az igaz magyar irásban és szollásban kévántató néhány szükséges Observatiok, mellyeket irogatási és elmélkedési között, egyszer másszor eszében szedegetett, meg-jegyezgetett, és magyar munkájában, főbb-képpen a Titkok Titkában követett is, és egyként a maga írásának és szollásának mentségére, s másként pedig a magyarságon kapdosó elmés ifjuságnak oktattatására, kibocsátott G. K. I.« stb. Azaz nem rendszeres grammatika, hanem egyes gyakorlati esetekből, többnyire nyelvbeli és írásbeli hibákból kiinduló s olykor elvi eredményekre vezető megfigyelések gyűjteménye, minden szoros rendszer nélkül, hatvanhat tételben (ilyen pl. a ki és mely különbsége). Legfontosabb e grammatikában a helyesírás etimologiai elvének felállítása, mely az eddigi zavaros és inkább a kiejtés esetlegeitől függő helyesírással szemben elvi zsinórmértékül szolgált; csakhogy Gelejit túlzott következetessége hibás tételekre ragadta (pl. nyelvekvel). Ez újítással a magyar etimologizálást is megindította. Másik nevezetes kezdemény annak a nyelvújító tételnek a kimondása, hogy a meglevő képzések és összetételek analogiájára olyan új szókat alkothatunk, melyek a »község« előtt ismeretlenek és szokatlanok (pl. kegyestelen), s egy sereg tudományos műszót mindjárt maga alkot is: phantasia = képezmény, essentia: magánlétel v. vagyonság stb. Ilyen újításokkal munkáiban is sűrűn él.
