Káldi bibliafordítása
Káldi bibliafordítása
A bibliának még 1606-ban készűlt fordítását, melynek kézirata a budapesti egyetem könyvtárában található, elüljárói kivánságára több tudós szakértővel közölte, s maga még egyszer alaposan átdolgozta és az egyházi főhatóságok engedélyével 1626-ban Bécsben kinyomatta. Címe: Szent Biblia. Az egész keresztyénségnek bé-vött régi deák bötűből magyarra fordította a Jésus alatt vitézkedő társaságbeli nagyszombati Káldi György Pap. Alakja ívrét. A kiadást Pázmány Péter »bőv költséggel«, Bethlen Gábor az említett ezer tallérral és a galgóci harmincad jövedelméből száz magyar forinttal segítette. A fordítás kétségkivül legjobb biblia-magyarításunk. Ha gyorsan készűlt is, a »nonum prematur«-t kétszer is bőven megérte s olyan gyökeres igazításokon ment át, hogy az első kidolgozás kéziratára alig lehet a nyomtatott szövegben ráismerni. Ballagi Mór véleménye szerint Káldi használta a régi magyar bibliát és Heltaiét, tehát a történeti folytonosságot fentartá. Fraknói pedig azt gyanítja, hogy Szántó (Arator) István XVI. századbeli híres térítő jezsuitának kéziratban megvolt, de a mi korunkra fenn nem maradt bibliafordítását használhatta Káldi. Az u. n. Vulgatát fordította, bő, tiszta és érett magyarsággal, meglepően könnyű folyású és numerózus mondatokban, melyek sokkal kedvesebben olvastatják magokat mint a Károli szövege. Érdekes az a támadás, melyet Káldi a Vizsolyi biblia ellen intéz, a szent bibliához csatolt Oktató intésben a sz. Biblia felől. Védi a kath. egyháztól elfogadott szentírás hitelességét, s vádolja Károlit, hogy nem az igaz bibliát adja a közönség kezébe, mert a szövegből elhagy, hozzátold, az értelmet csavarja. Káldi fordításának használatát Magyarországra nézve mindjárt Pázmány engedélyezte, s ez volt a magyar katholikusok hiteles szentírása egészen korunkig.
