Gyöngyösi élete
Gyöngyösi élete
Szinte csodálatos, hogy életrajzi adatai mégis oly hézagosak, születési helye és ideje ismeretlen, ifjúsága titokzatos, s hogy még leglelkesebb tisztelője, Dugonics András is, kombinációra van utalva születési évét s ifjúsága idejét illetőleg. Valószínűleg 1620–28 körül született, még pedig az Ung vármegyei Radváncz községben. Hol és mikor végezte iskoláit, nem tudjuk, hogyan és hol töltötte ifjúságát, nincs reá adatunk, csupán műveiből következtethetjük, hogy gondos nevelésben és tudományos kiképeztetésben részesűlt s talán szülőinek korai halála után magára maradván, már ifjú korában saját erejére volt utalva s jogi tanúlmányait is így végezte. 1652-ben már nős volt, mert a jászói konvent előtt egy osztályozási szerződésen mint Baranyay Ilona férje szerepel, s ennek birtokán, Csetneken és a borsodmegyei Berentén gazdálkodik. A közpályára is ez időben lépett s Nógrád vármegye rendei ez év január 29-én assessornak választották. A következő év (1653.) január 2-án Gömörmegye is megválasztja assessornak, a mi azon időben első grádus a közpályán, melynek betöltése – mivel tiszteletbeli állás volt – a főispán hatásköréhez tartozott, mint mai nap a tiszteletbeli megyei állások. Szüksége volt erre a költőnek, a ki mint jogügyekben jártas férfiú ez úton vélt legkönnyebben szélesebb körű ismeretséghez jutni s ez által némi jövedelemre szert tenni. Első házasságából született Gábor nevű fia, kit Gömörmegye 1699. október 5-én jegyzőjének választván, több ízben követül küldött Bécsbe s ott is maradt és így a Rákóczi-felkelés idején az ausztriai házhoz való hűsége miatt tisztségét elveszítvén, helyébe Szentirmai Sámuel választatott meg. Később kir. tanácsos és a szepesi kamara titkára lett.
